Mivel mennek a magyar autók?

Jelentős változás a hazai forgalomban lévő személyautó-állományban 2003 és 2013 között

2013-ban 3 041 709 db személygépkocsit tartottak nyilván hazánkban, vagyis majdnem minden harmadik emberre jutott egy autó. Mivel a Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) egyik eleme a KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere, az abban található gépjárműállomány-adatok lehetővé teszik a témakör alaposabb elemzését.

A gépkocsik üzemanyag szerinti megoszlása folyamatosan és gyors ütemben változik. 2003–2013 között a hazai forgalomban lévő személyautó-állomány összesen 9,5%-kal növekedett, amin belül a benzinesek száma 6%-kal csökkent, az alternatív – elektromos, hibrid, gáz – meghajtású járművek emelkedő részesedése még mindig nem jelentős, a dízelek mennyisége viszont a kétszerese lett. Így a gázolajat tankoló autók aránya 12,4%-ról (2003) 24,3%-ra (2013) emelkedett. Európában hasonló részarány jellemzi Finnországot, Liechtensteint és Svájcot is, a szomszédos Ausztriában pedig a dízelek (56%) már többségben vannak a benzinesekkel szemben.

A dízel/benzin arány területi megoszlása kiegyenlítettnek mondható, járásaink között 2,5-szeres különbség rajzolódik ki (a budapesti járásokat együtt kezelve). A legmagasabb dízel-arány Győr-Moson-Sopron megyében és környékén figyelhető meg, a legkisebb részesedés pedig Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék járásaiban.

Legtöbb térségünket kimutatható mértékű átstrukturálódás jellemezte a vizsgált évtized során. 2003-ban a gázolajüzemű autók még csak az ország középső részén, azon belül is a déli járásokban fordultak elő nagyobb arányban. 2013-ra mindenhol emelkedett a részesedésük, ám a térképen jól látható, hogy a legdinamikusabb dízel-gyarapodás az északnyugati országrészben történt. Ellenpéldaként a Putnoki járás említhető, amely 2003-ban (7,1%) és 2013-ban (14,5%) egyaránt sereghajtó volt a dízel-arány rangsorában.

A dízel/benzin arány növekedése összefüggést mutat a gépjármű-ellátottság értékével. Ugyanis az ezer főre jutó személygépkocsik számának változását elemezve az látható, hogy a 20 legmagasabb ellátottságú (a térképen autó-szimbólummal megjelölt) járásból 15 szintén az északnyugati országrészben helyezkedik el. Vagyis ahol a személygépjármű-állomány gyorsabban növekedett, ott a dízeles autók részesedése egyre magasabbá vált. Különösen igaz ez a nagyobb városok és megyeszékhelyek járásaira, az északnyugati országrész előretörésében pedig a térség fejlettsége mellett a határ közelsége is szerepet játszik, mivel az osztrák használt autók könnyebben és gyorsabban találnak utat a magyar vásárlókhoz.

Mindezeket a területi sajátosságokat részletesen is bemutatja a Lechner Tudásközpont által készített interaktív térkép, amely a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon érhető el.

Ónodi Zsolt térinformatikai szakértő